Legutóbb ott hagytam abba az írást ,hogy Németországba mentem dolgozni egy kis szigetre. Nos már maga az út is tartogatott kihívásokat ugyanis egy 2001-es évjáratú Suzuki Swift 1.0-val mentem el odáig amit hát valljuk be nem erre találtak ki. Kibírta és mi sem haltunk meg de azért még egyszer nem csinálnám meg. A kikötőből egyébként komppal kellett a szigetre menni mert ott autó nem járhat az egy zöld sziget , biciklik voltak és elektromos autók. Nem olyan elektromos autók amiket ma lehet kapni inkább ilyen tákolmányok , de működtek és nekem például ilyenekkel kellett kiszállítanom a pékárut az iskolába és a partra. Igen egy pékségbe dolgoztam ami cukrászda is volt meg kávézó és fagyizó egyben. Nem volt megerőltető munka összességében jól éreztem ott magam csak bezártság érzetem volt a sziget miatt. Voltam persze párszor kirándulni  Hollandiába vagy Wilhelmshaven-be de nem sokat mert 6 napot kellett dolgozni és ha szabadnapon apály volt akkor nem jártak a kompok. A munkatársaim rendesek voltak többnyire németek és lengyelek de volt 3 magyar munkatársam is ők is nagyon kedvesek voltak mind a hárman Budapestről jöttek. A németek mikor jó idő volt minden szombaton tartottak grillezést ami kulturáltan zajlott illetve szerdánként volt sport nap ami minden héten mást jelentett . Volt asztali tenisz vagy kosárlabda vagy röplabda de a lényeg ,hogy ingyen volt és jól szórakoztunk. A főnököm érdekes személyiség volt elég életunt személy de nem ez volt a lényeg. A németországi munka jó volt arra ,hogy belekóstolhattam a külföldbe és németet gyakoroltam. Sokszor idegesített ,hogy nem tudok hozzászólni a társalgásokhoz , illetve nem is minidig értem , így egyértelmű volt számomra ,hogy rá kell gyúrjak a tanulásra. Nem néznek le ha nem beszélsz de azért jobb ha igen mert akkor megtudod magad védeni ami a legfontosabb mert szemét ember mindenhol van.Szóval összességében jól telt a nyár de közeledett a tél és a szezon vége. A szezon végeztével már az ügynökségnek szóltam ,hogy szeretném ha másik helyet keresnének nekem mert itt nincs téli szezon. Természetesen nem kellett újra kifizetnem az 50 ezres regisztrációs díjat csak a 25 ezer forintos siker díjat ha találnak nekem munkát. 

Találtak is egy Ischgl nevű kisvárosba munkát számunkra . Nem nagy munka lett volna , konyhai kisegítő illetve házmesteri munka. Az északi tengertől hazafelé útba ejtettük Ischgl-t ami Tirolba van Ausztriába. Az interjú során mondta a tulaj mi lenne a feladat és ,hogy a vendégeket egy kis busszal kellene szállítani a sí pályára. Amikor mutatta a szállodát nagyon sok híres ember fotója volt a falakon és mondta ,hogy igen ők is itt szállnak meg többször. Kicsit fura volt és szerintem az akkori kezdetleges némettudásom miatt nem is vettek fel, hát jöttünk is haza Magyarországra.

Magyarországon újból egy várakozással teli hónap volt. Itt nem térnék ki nagyon erre csak annyival ,hogy akkor minden nap a kórházban voltam a nagymamámnál mert szegény nagyon beteg volt. Decemberben szóltak az ügynökségtől van egy lehetőség Serfausban ( ismét Tirol Ausztria) és már a munkaszerződést is elküldték. Mosogatói pozíció illetve akkor még nem tudtam, ilyen mindenes. Ekkor találkoztam a munkaközvetítővel utoljára. Akkor itt meg is jegyezném , ha szeretnél munkát keresni otthonról ma már nagyon egyszerű , ott vannak az ismerősök ( ha vannak) illetve a különböző oldalak. Itt nem a munkaügynökségre gondolok , biztos jók de magadtól is tudsz találni mert nem olyan bonyolult . Először arra gondoltam ide írom le ,hogyan keress Ausztriába munkát de szerintem jobb ha ezt egy külön posztban leírom keresni itt jobb úgy rá ha úgy van.

Serfaus egy kis falucska az Alpokban ami 1400 méteren található és a szomszédos falu Fiss és Ladis amit itt egyben említenek Serfaus-Fiss-Ladis . Egymástól nincsenek messze oylan 20 perc gyaloglás de mégis összetartóznak a logójuk is egy és szerintem pénzügyileg is . Ennek nincs igazából jelentősége a lényeg az viszont ,hogy Serfaus úgymond a központ ahova autóval még be se lehet hajtani a halandóknak. Persze a helyiek bemehetnek de például a vendégmunkások nem. A falu bejáratnál van egy sorompó és egy kis őrbódé ami ma már egy modern kis épület de ez mindegy is, ahol ül egy helyi rendőr és megkérdezi mit szeretnél miért szeretnél bemenni. Amikor már látja ,hogy magyar rendszám  már tudja is ,hogy munkás vagy és szól ,hogy parkolj kint a közös parkolóba. A dolgozóknak van egy murvás közös parkoló mindenkinek ott kell parkolni ami nyáron ingyenes télen viszont fizetős. Onnan kell begyalogolni a faluba ahol szinte magánház nincs is csak szállodák illetve apartmanok , éttermek és szórakozó helyek na meg persze két élelmiszer bolt. Amikor először jössz ki persze le lehet beszélni a rendőrrel ,hogy engedjen be kipakolni a kocsiból és utána visszamégy a parkolóba , valószínűleg meg fogják engedni. Egyébként akkor sincs semmi gond ha nem mert van a faluban metro ami ingyenes és elég modern így azzal is lehet közlekedni gyorsan.

Én egy olyan közepes nagyságú 4 csillagos szállodában kaptam munkát ,ahol úgy mint ahogy említettem mosogatnom kellett . A mosogatás mellett persze még ott volt a többi feladat is mert a konyhába egy ilyen szállodában nem sokan dolgoznak. Volt egy főszakács ( szigorúan osztrák ) , egy Souschef aki a helyettese, ő egy Szlovák srác volt , ott dolgozott még két konyhai kisegítő Szlovákiából és Boszniából valamint jómagam. Igen mi öten vittük a konyhát úgymond. Pincérből illetve szobalányból se voltunk azért úgy eleresztve nagyon ,ott is szlovákok illetve magyarok dolgoztak összesen talán ha 15-18 -an voltunk. Itt kezdtem meg a 7 éves pályafutásomat ezen a helyen , legközelebb elmesélem milyen volt az első szezon.